Címkék

Címkék

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

2014.09.20. 16:27 john.smith

....

(...)(...)(...)(...)(...)(...)(...)(...)(...)(...)(...)

All the colors descend from my essence
Subtle shades of grey gradually multiply
Shattered remains emit dreary illusions
As tears plunge from my exhausted eyes

On this sunny but dark, spotless afternoon
I stand by the window, gazing at nothing
As I reminisce on my more joyous days
Where thoughts of you come flooding in

You were once the key vessel of my heart
Sands of time filter throughout my mind
Each speck carrying beautiful memories
Of the greatest love I had come to find

Each time we embraced my heart melted
Your sweet, tender love drove me crazy
I wanted to freeze time and space forever
To stay in that blissful moment eternally

Warm bountiful kisses filled our fiery lips
As we strolled the shoreline hand in hand
And promised to love each other forever
We were deeply in love and it was grand

Now I am barricaded with painful emotions
Often dreaming these sweet visions of bliss
Feverishly reaching for your tender caress
Descending deeper into a mystifying abyss

Spectres of your beauty invade my mind
They no longer give my heart any peace
I scream your name, hungering, wanting
My heart is shattered, longing for release

If I could smell your divine perfume again
And breathe in profoundly of who you are
I'd willingly ascend thru the depths of hell
And channel thru perilous kingdoms afar

If I could feel you presence one final time
I'd choke and asphyxiate myself to death
And then sweetly came back to the living
For one last look at you, for one last breath

Szólj hozzá!


2014.09.19. 21:26 john.smith

why

Why do I love you
With all my heart?
Why did I fall for you
From the start?

Why do you cause me
So much pain?
Why do you stick to my heart
Like a stain?

Why couldn't I see
You weren't gonna stay?
Why did I believe
You were gonna take the pain away?

Why did you play my heart
Like a game?
Why couldn't I note ever
All this game?

Why do I sit
In my room all alone?
Why do I pray
My life would go?

Why did you end it
With so much pain?
Why didn't it bother you
When you made my eyes tear?

Why cant I stop thinking of you,
Why can't I say goodbye
Why do I still get jealous
When I see you with another guy?

Why do you come back in my life
As soon as I'm letting go?
Why do I still get butterflies
When you just say hello?

Why can't I forget about you
And put you in the past?
Why does a part of me still believe
That me and you were made to last?

Szólj hozzá!


2014.08.20. 20:04 john.smith

 

Szólj hozzá!


2014.07.23. 11:49 john.smith

Néha elég egy pár óra, vagy pár nap, hogy az ember életét
megváltoztassa valaki. Nem számít az idő, sem a tér, nincsenek miértek,nincsenek kérdések és nincsenek válaszok sem. Csak van valami.
Találkozol valakivel, akinek nem kell semmit mondanod. Pár perc és a vesédbe lát. A gátlások leomlanak, a képmutatás álarca megreped az arcodon. Nincs többé hazugság, csak az őszinteség, csak a csupasz lelked, minden védelem nélkül. És félsz, és halálra rémülsz, mit keres valaki pár óra után a szíved közepében. Félsz, hogy vissza fog élni a kiszolgáltatottságoddal. Nem teszi, mert a markodban van, ahogy Te is.
A józan ész meg eltűnik. Bármit mond, megteszed. Bármit kérdez, válaszolsz. Kivetkőzöl magadból, és mindent a fonákjáról látsz. Olyasmit teszel, amit el sem hiszel, olyanokat mondasz, amiket utólag sem értesz.
Tükröt állít eléd, amiben meglátod magad. Az igazi énedet. A valóságot. Amit senki más szemében nem láttál még. Talán azt is tudja, hogy milyen leszel. Még a jövődet is látja benned, te meg meglátod a szemében a saját, minden mocsoktól és szennytől mentes arcképedet.
Boldog vagy és félsz, együtt. Az életed összeomlik, mint egy kártyavár. De nem bánod, tudod, hogy legközelebb nem kártyavárat kell építeni, hanem biztosat. Megreped a burok, amiben éltél, és kapsz még egy esélyt. Egy esélyt egy más, egy igazabb, jobb életre. Kapsz egy lehetőséget, hogy megértsd a világot, az embereket, az élet lényegét, hogy élni kezdj, és abbahagyd a fejedben lejátszott sakk játszmát.
Talán mások vagytok talán nem lehettek együtt, nem a jó időben és a megfelelő helyen találkoztok. Talán sajnálod, hogy ennyi volt, talán tudod, hogy így kellett történnie.
Évek múlva az érzés feltör belőled. Csak pár szót váltotok üzenetben, csak röppen egy gondolat, csak megrebeg a szíved újra. Elteltek az évek, változtál, és ő is változott. Minden más lett. Fonalak összegubancolódtak, fonalak szakadtak el, fonalak jöttek létre, por szállt a régi érzésekre.
De a tietek mit sem változott. Ott van közöttetek a láthatatlan szál,
ami egy életre összeköt benneteket. És ott is marad. Nem fog rajta vihar, idő, hely, por vagy más ember. Ott van, és kész. Egy életre össze vagytok kötve, valahol a csillagok közt. Tudjátok mindketten..."

10491214_310924662409156_5534377322878893024_n.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: M


2014.07.23. 11:46 john.smith

if....

If you can make one heap of all your winnings
And risk it on one turn of pitch-and- toss,
And lose, and start again at your beginnings
And never breathe a word about your loss,
If you can force your heart and nerve and sinew
To serve your turn long after they are gone,
And so hold on when there is nothing in you
Except the Will which says to them: “Hold on!”

 

 

Szólj hozzá!


2014.06.21. 22:31 john.smith

folyó

Azt mondják, nem lehet belelépni kétszer ugyanabba a folyóba. Én pedig azt mondom, hogy ez nézőpont kérdése. Nekem sikerült. HARMADSZOR. Biztos, hogy oka van, mert véletlenek nincsenek. Csak erőt, erőt is kérek ahhoz, hogy elviseljem. Mert ez így most, mert ez itt, most és mindörökké, amíg csak élek, elviselhetetlen.
Nem kértem, nem akartam, nem bírom. TUDOM, hogy EZ nem megy, nem mehet. Nem csak fizikai, hanem lelki teljes képtelenség. Mégis itt van, bennem tombol, mint a haragvó tenger, és egyre csak árad, dagad, nagyobbra nő. Én pedig ki futhatok a világból, de magamból nem megy. Mert ez nem testen kívüli élmény, és nem is lelki kívánság. NEM AKAROM, mert ezt nem akarhatom. És mégis, mégis vágyom rá. Mint a mondabeli tövismadár, aki életében, közvetlenül azelőtt, mielőtt meghal, egyszer énekel, de akkor olyan gyönyörűen, hogy az emberek elhallgatnak, és Isten is mosolyog az égben. Én nem mosolygok, én az őrület határára értem-pedig ez még csak a kezdet, és messze nem a vég. Isten nem akarhatja ezt. Ő nem egy elmezakkant rendező, aki kéjeleg a más kínján. Jóságos. A Szeretet maga. Mégis, mégis kínpadot kaptam, és összeroppanóban vagyok a teher alatt. A némán tomboló miértek szétfeszítik a testem, a lelkem. Darabokra zúzzák a szívemet...

Szólj hozzá!


2014.06.15. 20:05 john.smith

úgy éget mint egy hatalmas tűz.

egy régi történet szerint, ha valaki eltünik az életedből, és erődön felül van, hogy újra láthasd, akárcsak azért is, hogy elmondhasd neki azokat a dolgokat amiket akartál, volt egy módja, hogy levezesd saját magadban amit érzel.

Fogj egy papírt és egy ceruzát,írj Neki levelet. Ez lehet egyetlen szó, vagy akár millió is, csak amit érzel.

Utána ahelyett, hogy összehajtanád, meggyújtod, s ahogy az égő papír folytogató füstje eloszlik a világban, úgy válik majd láthatatlanná a benned levő fájdalom is.

tumblr_mk1bvjJSE61s8r96to1_400.png

Az ember egyszer csak rádöbben, hogy vége, végleg. Nincs visszaút, érzi. És ekkor jön el a pillanat, mikor felidézzük, hogy is kezdődött, majd rájövünk, hogy már jóval azelőtt, mint gondoltuk volna. Ekkor tudatosul, hogy minden csak egyszer történik meg és bármennyire szeretnénk, ugyanazt az érzést már soha többé nem élhetjük át kétszer. Soha többé nem érezzük magunkat három méterrel a felhők felett.

Mindig van egy pont, ahol az út kettéválik. Abban a hitben vátlunk szét, hogy az útjaink egyszer újra összefutnak. Ahogy távolodunk az úton, a másik egyre kisebbnek tűnik. De nem baj, hiszen ha a sors úgy akarja, megmutatja,  egymásnak vagyunk teremtve Egy másik helyen, egy másik időben, talán egy másik inkarnációban, ahol a két fél lélek egyesülhet"

10152998_789961614362266_4704340850664767499_n.jpg

Szólj hozzá!


2014.06.09. 19:22 john.smith

3.jpg

10451723_881980438485764_8129074932099428971_n.jpg

Szólj hozzá!


2014.06.09. 19:19 john.smith

10302018_705897252810667_3604744367467592236_n_1402334329.jpg_960x539

Szólj hozzá!


2014.06.09. 19:18 john.smith

1509868_743744852343916_2877396152206107169_n_1402334305.jpg_474x315

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása